Tegnap volt minden,
Én úgy emlékszem…
A pillanat, míg veled voltam,
Eltelt –mégis- elég régen!
Áldottam jót s rosszat,
Míg veled lehettem,…
De az idő mégiscsak telt-telt,
S ellene –sajnos- semmit nem tehettem!
Azóta, hogy elváltunk,
Minden oly ködös…
S a hiányod okozta sírás miatt,
Szemem már-már vörös!
…azt hiszem, összezavarodtam…
a tegnapokra nem emlékszem…
a pillanatok magukkal ragadnak…
szép volt, jó volt… hisz éltem!
2002.05.05. Bp.
http://magyarosiarpad.hu/irasok.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése