2010. május 1., szombat

Ági emlékei


Én nem is tudtam, hogy nem szereti, ha Árpinak hívják. Hallgatott rá és soha nem mondta nekem, hogy inkább Árpád.

Fura volt hallani a „Fogd a pénzt és fuss”-videójában (amit csak a halála után láttam) Peller Mariann UFO-kra vonatkozó kérdését. Árpi válasza előtt mondtam (…szerintem a számítógépemnek), hogy hisz bennük. Nem pont az UFO-kban, de hogy van más életforma is azon kívül, amit ismerünk… túl nagy az univerzum ahhoz, hogy csak mi legyünk benne. Erről beszélgettünk 2007-ben. Meg a mai gyerekek neveletlenségéről, főzésről (ő már akkor is tudott, én most se nagyon… de aminek nekilátok, az jól sikerül :-))

Találkozásunk: 2007. ápr. 28, Speciális Olimpia, Kecskemét Széktói Stadion… ahol ő önkéntes volt, én meg tudósító. A sajtótájékoztatóról mentem a stadionhoz, csak nem tudtam hol kell bemenni… elég nagy épület, a VIP szektornál voltam és a pályára akartam eljutni. Odamentem egy csoporthoz, akik kék pólóban voltak. Gondoltam, csak tudják, ha már egyenruhában vannak! Megkérdeztem, hogy tudnék bejutni a stadionba... a focipályához. Ő válaszolt (már nem emlékszem mit, de bonyolultnak tűnt) néztem egy furát, aztán mondta, hogy jobb lesz, ha elkísér. Másnap tök véletlen egy busszal mentünk a rendezvényre: ő elaludt és én is késtem :-))

Aztán harmadnap is sokat voltunk együtt: úgy 9-től 22-ig… mégse eleget…szerintem. Néha beszaladtam a (város másik végén található) szerkesztőségbe. Második nap ő hívta fel a figyelmem, hogy S.O. kártyára kapunk enni-inni (amire a nevünket kellett felírni és mindig magunkkal hordani – nyakunkban lógott… az én nevem alatt, hogy PRESS, Árpinál meg hogy STUFF vagy valami ilyesmi. Én már kidobtam, csak a „madzagja” van meg… lakáskulcsainkat tartom rajta). Mentem volna haza ebédelni, de mondta, hogy ha csak emiatt mennék, akkor maradjak. Maradtam, aztán cserélgettük az ételeket-italokat :-))

És ott tudtam meg az egyik román szó kettős jelentését. Női foci volt, szóval focis sztori: az egyik pálya szélén álltunk, az egyik edző mesélt, Árpi fordította nekem: "Akkoriban volt egy reklám a tévében Romániában, amiben a kocsmában nézték az emberek a meccset. Sokáig semmi nem történt, a kocsmáros is hátra vonult a raktárba. Aztán nagy kiabálás: Gól! Gól! Mire kirohan a csapos:
- Mi történt?
- A meccs rossz, de a poharak... üresek
!" :-))

Akkoriban történt az is, hogy terveztem a felmondásom a helyi napilapnál. Meg is tettem... és utólag rájöttem, jól döntöttem. Bár akkor inkább anyukámék tanácsára tettem. Szerettem ott lenni (annak ellenére, hogy a kötetlen munkaidőt 0-24-ig értették), szóval kicsit bántott a dolog akkoriban. De Árpi viccesre vette a figurát: "Holnap te ki leszel rúgva, én meg be leszek rúgva" :-))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése