Elhallgatott hat húr,
nincs, ki többet megszólaltassa,
mert a kezet mi játszott rajta,
egy drót hátrafogta.
Nem talál már senki téged.
Minket még rágnak a gondok,
de te már nem rágódsz semmin.
Talán jobb lett volna,
ha csak ülsz és eltűrsz mindent,
ha nem szól a gitár és nem szól az ének,
ha nem lettél volna Magyar és egyben Székely.
Nem kellett volna vágyódnod.
Huszonnyolc év ellen
egyetlen pillanat.
Talán jobb is ez,
hogy nem látod,
milyen átkokat szórnak rád a pogány zsiványok,
kikért minden tetted kiáltott.
Megtagadott téged Magyarország.
A hazug média tengerén,
csak mi látunk téged, akik ismertünk.
Túl magasan szálltál,
ezernyi álom repített még,
csak a golyó fogott és ütött rajtad olyan rést,
amin elszállt huszonnyolc év.
Isten veled!
Te már tudod, amit mi még nem…
Többé már nem vagy éhes.
2009. július 16.
Gyertya (http://www.amatormuveszek.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése