Sok mindent lehet hallani Magyarosi Árpádról. De nézzük meg, mit mondanak róla a barátai, azok, akik ismerték őt. Milyen ember volt ez a 28 éves fiú, akinek remélhetőleg hazakerül a holtteste?
Demeter Éva hat évig ismerhette Magyarosi Árpádot, akit múlthéten lőttek le egy bolíviai motelben, mert azt feltételezték róla, hogy terrorista akciót szervezett az ország elnöke ellen.
A lány együtt is lakott vele, 4 évig együtt voltak kollégisták, közösen dolgoztak a Tanítóképző Főiskola HÖK szervezetében, jó barátja volt.
„Először el sem hittük, hogy valóban ő lehet az. A szoros baráti kört nagyon megrázta a dolog. Azt meg főleg nehéz volt elhinni, hogy úgy mutatták be, mint terroristát. A párommal nagyon jóban voltak, bárhol volt Árpád az országban, mindig hívták egymást”- mondja a lány, aki még szinte most sem fogta fel, hogy jó barátja nincs többé.
Keve az Ifjúsági Vöröskereszt helyi alelnöke, és utolsó főiskolás évében ismerte meg Árpádot.
„Nem voltunk szoros kapcsolatban, de nekem mindig az volt róla a benyomásom, hogy intelligens, sokoldalú, felvidítja a társaságot. Ha ő megjelent, pozitívan változott a légkör”- mondja a fiú.
Milyen emléketek vannak róla?
Éva: Soha nem felejtem el, amikor beköltözött a kollégiumba, fogta a kis gitárját. Nagyon sokan ültünk kint a folyosó, ő elkezdett gitározni és énekelni. Nem is hittük el, a nagy haja miatt olyan volt, mint egy pumukli, ránézésre egy rokker, de az érzelmes dalainak közösségformáló ereje volt. Ez csodálatos volt.
Milyen változásokon ment keresztül a hat év alatt?
Éva: Tipikusan olyan ember volt, hogy egyik pillanatról a másikra változott. Egyszer visszajött a koliba rövid hajjal. Erre azt mondta, hogy „Hát, ilyen kedvem volt.” Hat év alatt sokat változott, még nyitottabb lett, mint volt. De a főiskola mindenkiben mély nyomot hagy.
Az iszlám vallást valóban felvette?
Keve: Tőle nem hallottunk ilyet és a jeleit sem láttuk.
Éva:Töretlenül székely fiú volt. De ha fel is vette, az is egy hóbort lehetett. De sem én, sem a párom, akivel havonta legalább kétszer beszélt telefonon, nem tudott erről.
Hogy került ki Bolíviába?
Keve: Úgy hallottam, hogy nem találta a helyét itthon, ezért dolgozni ment ki. De azt is hallottam, hogy biztos állása van itthon.
Éva: Igen, én is úgy tudom, hogy sérült gyerekeket tanított Budapesten.
Mikor találkoztatok vele utoljára?
Keve: 2008 szeptembere- októberekörül futottunk össze, és akkor még azt mondta, hogy amíg lehet, addig tanulni fog, és hogy beiratkozott az egyetemre.
Éva: Én régen láttam már őt. De a párommal találkozott. Neki azt mondta, hogy tanít. Halála előtt pedig két nappal még msn-en beszélt egy nagyon jó közös barátunkkal, és semmi olyat nem mondott, hogy készülne bármire vagy bármiben benne vannak. Pedig közeli barátja volt az a fiú.
Érdekelte Árpádot a politika?
Keve: Szerintem ha érdekelte is, akkor csak a magyarság szintjén. Én soha nem hallottam tőle, hogy bármelyik párthoz húzott volna vagy szidta volna valamelyiket. Csak ez a romániai magyarság volt a szívügye.
El tudjátok képzelni, hogy belekeveredett egy terrorista csoport akciójába odakint?
Éva: Számomra ez abszurd.
Kitől indult el, hogy egy számlaszámra gyűjtsetek pénzt a hazahozatalára?
Éva: Mi kezdeményeztük, akartunk nyitni egy számlaszámot azért, hogy aki tudja, hogy ő nem tehetett olyat, amit mondanak róla, az tudjon segíteni az édesanyjának, és így haza tudják hozni. De mindenképpen be akartunk vonni valamilyen szervezetet, hogy segítsenek. Itt jött a képbe Keve, aki a Vöröskeresztnél dolgozik.
Keve: A Vöröskereszt mint a humanitárius jogok védelmezője, muszáj volt, hogy fellépjen valahogyan. Ezt Tóásó Elődnél is megtették, megnézték, minden rendben van-e vele. És most megpróbáljuk Árpádnak is megadni azt, amit még lehet.
Mennyi pénzre lenne szükség?
Keve: Csütörtökön került fel a bankszámlaszám a Vöröskereszt honlapjára, az összeget teljes egészében a hazaszállíttatásra fogják fordítani. 15000 USA-dollárra lenne szükség, hogy hazahozzák, és arra még plusz, hogy ott tárolják még.
Éva: Több, mint félmillió forint van már a számlán. A nővérétől tudjuk, hogy ha több pénz gyűlik össze, akkor a temetést abból fogják fizetni, és kopjafát csináltatnak Árpádnak. Mindezt Szovátán, mert a szülőföldjében szeretné, hogy eltemessék. De annak is örülni fogunk egyébként, ha a szükséges pénz összejön. De olyat is hallottam, hogy ha máshogy nem fog menni, akkor eladják a házat.
Volt párkapcsolata?
Éva: Volt Magyarországon egy barátnője, akivel pár hónapja volt együtt. Közeli barátok összegyűltek egy mécsesgyújtásra, ahova mindenki hozott egy szál virágot. A barátnője is eljött. Nagyon megviselték a történtek. De azt mondta: „Erős leszek, mert Árpád is azt szeretné, hogy az legyek.”
Tudjátok-e azt, mikor hagyta el az országot?
Éva: Úgy hallottam, hogy gyerekkori barátjával, Tóásó Előddel ment ki 2 hónappal ezelőtt. Meg Floressel is nagyon jó kapcsolatban állt.
Keve: De róluk csak annyit tudunk, amennyit olvastunk. Engem azért sokkolt ez a helyzet, mert ha mondjuk én meghaltam volna, és nem várhatok segítséget a hazámtól, mert nem hoz haza. Ebben semmi emberiesség nincs. Az állam elnézi, hogy a diáktársaknak kell összegyűjteniük a hazaszállításához szükséges pénzt.
Árpád életet mentett
„Évekkel ezelőtt volt a koliban. Az egyik kollégistának egy pár pillanatra megbomlott az elméje. Nem tudtuk, mi történt vele. Majdnem kiugrott az ablakon. Többen ültek a szobában, de csak Árpádnak volt annyi lélekjelenléte, hogy lefogja a fiút, és becsukja előtte az ablakot.
Árpád életet mentett, el nem tudom képzelni róla, hogy ő bárkit is meg akarna ölni"- mesélte el a Haonnak Demeter Éva.
Hajdú Online, 2009. április 24.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése